Múltunk

Épülettörténet az évkönyvek alapján

            A régi idők iskolai Értesítői (évkönyvei) mindig szenteltek néhány mondatot az épületnek. Praktikus oka volt ennek az, hogy ily módon is lehetett „üzenni” az oktatás színhelyének esetleges elégtelenségeiről, remélve a minisztérium segítségét és anyagi támogatását. Az alábbiakban részleteket közlünk az 1909. és 1963. között megjelent könyvecskék beszámolóiból. A könnyebb áttekinthetőség céljából címekkel megjelölt korszakok szerint tagoltuk a szöveget.

 

Beköltözködés, berendezkedés (1909-1914)

 

A tanítás munkája az új épületben a húsvéti szünet elmúltával, 1909. évi április hó 14-én kezdődött, amely napig ami új fölszerelés (a tanári tanácskozó terem új asztala, iskolatáblák, iskolaasztalok, szekrények, padok) elkészült, azt a régiek helyett beállítottuk.

            Április hó 14-én reggel 8 órakor a fellobogózott épület udvarának zászlója alatt gyűlt össze a tanuló ifjúság, ahol az igazgató a tanári kar jelenlétében alkalmi beszédet intézett a tanulókhoz. Beszédét – a Hymnus együttes eléneklése után – a jó Isten kegyelmére és a magas kormány gondoskodására való hivatkozással kezdette, az új épület céljának és a tanuló ifjúság nemes feladatainak jelzésével folytatta, s a haza szeretetének hangsúlyozásával végezte. A Szózat eléneklése után a tanulók osztályonkint termeikbe vonultak, és megkezdődött a nevelés és tanítás munkája az új épületben. Legyen rajta mindenkor, időtlen időkig a jó Isten áldása!!

 

Tornacsarnokunk minden tekintetben elsőrangúan megfelelő. Udvarunk is szép, tágas, felszerelése pedig egyedül tökéletes ez ideig az egész országban. Egyetlen hibája, hogy lejtezése nem sikerült, s esős időben több helyen megáll rajta a víz – ezen azonban a tervező építésznek még segítenie kell.

            Elmondhatjuk, hogy iskolánk testgyakorlati szempontból nemcsak megfelelő, hanem egyenesen kiváló, s ha eddig nyomorult helyen, nyomorult eszközökkel is tudtunk eredményt elérni, megokolt az a reményünk, hogy új épületünkben, ahol megvan a mód az alapos gyakorlásra, oly szép gárdánk lesz rövid idővel, hogy bármely középiskolával szemben megálljuk helyünket.

 

 

A Munkácsy utcai hadikórház és az Utókezelő Gyógyintézet

(1914-1918)

 

Az intézeti épület 1914. augusztus 24-től szeptember 5-ig katonai beszállásolással volt elfoglalva, szeptember végétől pedig hadikórházzá átalakítva várta a sebesültek érkezését. Október 26-án este 7 órakor érkezett az első betegszállítmány.

            A hadikórházat 1915. augusztus 10-én látogatásával tüntette ki Károly, Ferenc József trónörököse Őfensége nejével, Zita királyi hercegasszony Őfenségével együtt. Sokszor (legutóbb 1916 május végén) látogatott ide Auguszta királyi hercegasszony, minden alkalommal megajándékozva a sebesülteket. Ajándékainak értéket az adott, hogy a megajándékozott sebesülteket anyanyelvükön megszólítva, barátságos érdeklődéssel beszélgetett ügyes-bajos dolgaikról. Meglátogatta a kórházat Stefánia királyi hercegasszony is, és nyájas vigasztaló szavakkal osztotta ki a betegek közt ajándékait.

A hadikórház, amelyben összesen 5173 sebesült és beteg katona állott kezelés alatt, 1916. június 15-én feloszlott. […] Az a reményünk azonban, hogy a jövő 1916/7. tanévet ismét itthon kezdhetjük meg, dugába dőlt, mert június 16-án a Rokkantügyi Hivatal vette át az épületet, hogy benne a VIII. ker. főgimnázium Tavaszmező utcai épületében elhelyezve volt utókezelő gyógyintézetet rendezze be.

            A katonai beszállásolás az épületben és berendezésében kevés kárt okozott, inkább csak a falusi embereknek ismeretlen vízvezeték- és csatornaberendezés szenvedett. Nem mondhatjuk ezt sajnos a hadikórházról ! Az átalakításokkal járó károkat a visszaalakítás természetesen helyre fogja hozni, de a használatból származó és származott károk kijavítása aránytalanul nagy költséget fog okozni a helyreállító hatóságnak, a Rokkantügyi Hivatalnak. Iskolánk tágas, kavicsolt udvara a betegszállító és anyaghordó kocsik és automobilok kerekei alatt egészen megkeményedett, lesüppedt, annyira, hogy a csatorna lefolyónyílásai majdnem kiemelkednek a földből, és vízvezetéki öntözőcsapjaink közül csak egy maradt használható állapotban. Lépcsőházaink közül a déli melléklépcsőt az első emeleti mértani rajzterembe telepített konyha készleteinek és hulladékainak folytonos – nem mindig gondos – szállítása nagyon megviselte. Hogy maga a rajzterem, s az éléskamrának használt rajztanári szoba mivé lett, arról jobb nem szólni ! Tény, hogy a konyha alatt levő igazgatói lakás – amelynek lakói a konyha sokszor nehezen indokolható, de azért folytonos zaját elég szerencsésen kiállották – mennyezete 5-6 helyiségben átázott a konyhai folyadékoktól! A fürdőszobává alakított I. emeleti tanári szoba, s a kötözőül berendezett II. emeleti tanári szoba szenvedtek ezenkívül a legtöbbet.

 

 

Helyreállás, fölvirágzás (1920-1940)

 

Iskolánk épületének mai állapota egyik oka annak, hogy intézményünk huszonöt éves fennállását nem ünnepeljük. Fájó szívvel nélkülözzük a helyreállítást, de amíg lehet, megadó lélekkel viseljük a koldus köntösét. (1922/1923.)

            Hosszú évek várakozása után az épület végre külsőleg elérte a helyreállítást. (1925/1926.)

Iskolánk épülete a tanév elején befejezett újabb tatarozások után most már belsőleg is sokat javult, tisztaságának fenntartása azonban nagy nehézségekbe ütközik, mert udvarunk burkolata még mindig a háborús leromlottság állapotában van, s mivel öntözetlen állapotában poros, megöntözve pedig sáros, azért a tisztára söpört folyosók már reggel nyolc óra előtt tele vannak az időjárás szerint vagy porral vagy sárral. (1926/1927.)

 

Új korszak kezdődött az udvar burkolatának rendezésével. A parkszerűen kiképzett keretben salakburkolatú ovális futópálya és az ettől szabad középső részen márgás anyaggal burkolt játszótér létesült, benne távolugró és két magasugró pályával. (1928/1929.)

            Az udvaron télen jégpálya volt. (1929/1930.)

Az udvar virágai fái, bokrai, különösen tavaszi virágzáskor, igen kedves képet mutatnak, s a falakra felfuttatott ampelopsis itt-ott már az első emelet magasságáig borítja és védi a falat. (1930/1931.)

            Az épület udvar felőli képét a falakra felkapaszkodó ampelopsis zöld takarója évről évre kedvesebb hangulattal tölti el. A háború idejéből megmaradt kórházi konyha épületei tűzveszélyesek voltak, amiért is azokat le kellett bontani. Így a monumentális épületet övező keskeny teleksáv teljesen felszabadult. A falak mentén és a kiszélesedő hátsó udvarrészleteken pázsit és virág díszlik. (1932/1933.)

 

 

A háború fenyegetettségében (1942-1945)

 

 

Iskolánk épülete ez év február 9-e óta hajlékot ad a Kemény Zsigmond Gimnáziumnak, amelynek Bulyovszky utcai épületét katonai célra vették igénybe. Ezzel iskolánk viszontszolgálatot tesz a testvér intézetnek, mely az első világháború idején négy éven át a Kölcsey Gimnáziummal osztotta meg hajlékát. (1942/1943.)

            Szerencséseknek érezzük magunkat, hogy a világháború ötödik évében sem váltunk hajléktalanokká, mint a főváros akárhány iskolája. Egyetlen óhajunk, hogy iskolánkat kerülje el továbbra is a pusztulás veszedelme. (1943/1944.)

            A háború végének tragikus fordulatával a tanítás lehetetlenné vált, megszűnt. Csak mintegy öt hónapnyi szünet után kezdhettünk újra munkához. Mivel iskolánk épületét a katonaság lefoglalta, a tanítás részben a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, részben pedig a Bolyai Textilipari Szakiskolában folyt. Rendszeres munkáról azonban nem lehetett szó. (1944/1945.)

 

 

 

Újjáépítés, korszerűsítés (1946-1963)

 

 

 

A háborús sérülések nyomai fokozatosan eltűnnek. Az idei újjáépítés eredménye, hogy valamennyi ablak üvegezése megtörtént. (1946/1947.)

            Kifestettük az összes tantermeket, továbbá az I. emeleti folyosót és lépcsőházakat, a dísztermet, az orvosi szobát és az összes W.C. helyiségeket. Új kályhát állítottunk be a tornaterembe, megjavíttattuk a zongorát, és vettünk egy grammofont. (1948/1949.)

            Sok nehézséget okozott a régi, korszerűtlen világítás, valamint a tantermek évtizedekkel ezelőtt készült, s azóta agyonfoltozott magnezit padlózata. Tantermeink az idén gyönyörű neonvilágítást kaptak, ízléses, modern armatúrákkal. Az elkopott gödrös padlók helyett a tantermekbe PVC, a tornacsarnokba új gumipadló került.

            A beiskolázási program biztosítására három új tantermet nyitottunk meg. Két tantermet az iskola-fogászat áthelyezésével nyertünk, harmadik tanteremnek pedig a kémia szertárat alakítottuk át. Nagyrészt befejezést nyert az alagsori átalakítással létesített politechnikai műhely.

            Iskolánk nemrég még magán viselte a háború nyomait. Az aknaszilánkok által keletkezett sebek szomorúan romos látványt nyújtottak az értékes épületen. De az év folyamán befejezést nyert az udvari homlokzat felújítása, s műemlékké nyilvánított iskolánk eredeti szépségében helyreállítva, belül modernizálva a tudomány és munka gyönyörű otthonává lett. (1960/1961/1962/1963.)

András Réka, Fazekas Csaba