Múltunk

A testgyakorlástól az élsportig

         "Szülőkhöz intézzük azon kérelmünket, hogy naponként legyenek szívesek foglalkozni gyermekeik lelki és - mivel az iskolai nevelés e téren még hiányos - különösen testi fejlesztésével, tekintetbe véve, hogy az erős, fegyelmezett test igen erős támasztéka a jó erkölcsnek és jó egészségnek, ez utóbbi pedig a vidám, megelégedett életnek."

/Évkönyv 1901/1902/

           Ez az első írásos emlék arról, hogy a "torna ügye", a "testgyakorlás" kezdettől fogva fontos volt iskolánkban.

         Már 1902-ben szerveztek elődeink intézeti tornaversenyt, majd kerületi, illetve országos ifjúsági sportversenyek színhelye volt iskolánk. Ezek a versenyek olyan sikeresek, népszerűek voltak, hogy az 1904-es évkönyv megjósolta, hogy: "Ha tanulóink hasonló buzgalommal gyarapítják testi erejüket: e téren szép jövőnek nézünk elébe."

         És így történt. Sok régi diákunk őriz képet, filmet, emléket a füleslabda-játék, a minta-csapattornázás, a kötélhúzó, a futó-mászóverseny szép küzdelmeiről. Évkönyveink nem mulasztották el feljegyezni első sportsikereinket, így tudjuk például, hogy iskolánk 1901-ben füleslabda-játékban 6:0-ra győzött az I. kerületi állami főgimnázium ellen, illetve kötélhúzó versenyben a Damjanich utcai főgimnázium ellen.

         1914-től már hivatalosan iskolai sportkör is működött. Az Ifjúsági Sportkörnek mintegy kétszáz tagja volt, és az idők során egyre több szakosztálya alakult meg: 1937-ben már az atlétika, a torna, a kosárlabda, az asztalitenisz, a céllövészet és az úszás szakosztályai várták a tehetséges vagy csak az egészséges mozgásra vágyó fiatalokat. Iskolánk 1928-ban olyan örökös vándordíjat alapított a budapesti középiskolásoknak, amelynek évenkénti versenyein azok mérhették össze erejüket, akik a sportban és a tanulásban egyaránt jeleskedtek. A versenybírák négy tényezőt vettek figyelembe: az első félévi tanulmányi eredményt, és három sportág /torna, atlétika, úszás/ különböző mérkőzésein elért helyezéseit. Sokoldalú tehetség kellett a győzelemhez: összesen nyolc versenyen mérték össze erejüket a tanulók /nyújtó, korlát, lólengés, szekrényugrás, síkfutás, távolugrás, súlylökés és úszás/. Aki valamelyik számban nem indult, azt törölték az egész versenyből. Holtverseny esetén a jobb tanulót hirdették ki győztesnek. A győztes tanuló iskolája egy évig őrizte a vándordíjat. Ezeken a versenyeken 16 iskola vett részt.

         Az iskolai háziversenyek közül a legkiemelkedőbb az 1925. április 30-án megrendezett 10 km-es gyaloglás volt, amelyen 671 diák indult, és két órán belül 554 gyerek ért célba.

         A két világháború közötti időszak legjelesebb testnevelői Tóth István, Bede István és Bély Miklós voltak. Bély Miklós (1902-1986), aki 1924-től 1936-ig volt iskolánk tanára, országos szinten is elismert szaktekintély lett a testnevelés területén, 1947-től a budapesti Pedagógiai Főiskola, 1955-től pedig a Testnevelési Főiskola tanszékvezetőjeként. Mégis talán a legtöbben a 35 éven át itt tanító Kulitzy Jenőre, a sokszoros magyar diszkoszvető bajnokra és főiskolai világbajnokra emlékeznek.

         A második világháború után a sportkör szakosztályainak jó része megszűnt, de a sport és a testnevelés iskolai életünkben továbbra is fontos szerepet játszott.

         1950 és 1960 között különösen a kézilabdázók, a vízilabdázók és a vívók szerepeltek jól a középiskolai bajnokságokon. Híres vízilabdázók jártak iskolánkba, mint például Konrád Sándor, Tóth Gyula, Konrád János és Kiss Attila, akik később magyar válogatottak lettek. Ekkor erősítette iskolai vízilabdacsapatunkat Somfai Csaba is, aki immár 30 éve iskolánk testnevelő tanára. Diákjaink közül jégkorongozókként váltak híressé a Losonci testvérek, Imre és György. Ebben az időben volt diákunk Czafik Béla, az Európa-bajnoki 2. és olimpiai 6. helyezett röplabdázó, a Budapesti Honvéd örökös bajnoka.

         Az 1960-as évek elejétől Kulitzy tanár úr jóvoltából igen erős volt az iskola atlétikacsapata. Válogatott atléták lettek: Kovács Dezső 110 méter gáton, Krusovetz Ferenc magasugrásban és Tálas István 400 méteres síkfutásban. 1963-ban, a labdarúgásban országos középiskolai bajnokságot nyert csapatunkból később válogatott játékossá váltak: Varga Zoltán, Vidáts Csaba, Liebháber Imre, Ihász Gábor. 1960 és 1964 között járt az iskolánkba Kiricsi János, Csaba László és Lázár Péter válogatott úszók; Rózsás Péter válogatott asztaliteniszező; Pető László, Vas György, Szigeti István és Csaba junior világbajnok öttusázók. 1968 óta /tehát 30 év alatt/ diákjaink 24-szer nyerték meg a budapesti mezei futó csapatbajnokságot.

         Az 1970 és 1980 között végzett diákjaink közül kiemelkedő sportolók lettek: Gyarmati Andrea Európa-bajnok válogatott úszó; Kovalcsik Péter, Kovács Csaba és Dobos Tamás válogatott jégkorongozók; Őry Péter kézilabdázó és Bodnár István labdarúgó. 1976-tól labda-rúgásban 16 alkalommal nyert iskolai csapatunk Budapest Bajnokságot.

         Az 1980-as években sportéletünk különösen föllendült. 1985 óta az élsportoló tanulók tanulmányi és sportmunkájának összehangolása érdekében sportosztályok működnek. Az OTSH-val kötött együttműködési megállapodás évente rögzíti a szervezett segítés formáit. 1986-ban alakult meg a Kölcsey Diáksport Egyesület kosárlabda és labdarúgó szakosztályokkal. Az egyesületnek alapítása óta Somfai Csaba az elnöke, aki a Testnevelési Főiskola ve-zetőtanára is. /Egyébként 1952 óta folyik iskolánkban a Testnevelési Főiskola tanárjelöltjei számára testnevelési tanítási gyakorlat../ Ebben az időszakban volt iskolánk diákja Kálnoki Kis Attila és Madaras Ádám sokszoros bajnok öttusázó; Kőbán Rita olimpiai és világbajnok ka-jakozó; Petry Zsolt Ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó; Khán Szilvia válogatott asztaliteniszező; Engi Klári-Tóth Attila világbajnok 4. helyezett jégtáncospár; Horváth Csaba és Szűcs Mihály válogatott labdarúgó.

         Az 1990-es években sem csökkent a tanulók sporteredményeinek száma, elég talán csak arra utalni, hogy az Adamcsek Viktor, Farkas Attila, Farkas Viktor, Bernáth Péter, Tóth Zoltán, Wachutka Zoltán, Salamon Balázs, Hajnal Tamás, Kerekes Csaba, Kubinyi Richárd, Becsei Barna és Tari Balázs összetételű labdarúgócsapatunk kétszer is megnyerte a Svédországban évről évre megrendezésre kerülő nemzetközi Gothia Kupát. Labdarúgóink közül említésre méltók még: Bükszegi Zoltán, Gyepes Gábor, Hajnal Tamás, Juhász Roland, Kiskapusi Balázs,  Mátyus János, Szabó Attila.

Ebben az időszakban volt iskolánk tanulója Kovács Katalin olimpiai és világbajnok kajakozó, Varga Zsolt világ- és olimpiai bajnok vízilabdázó; Kulcsár Krisztián olimpiai II. helyezett vívó; Decsi András kadet világbajnok vívó; Lipp András és Hortobágyi Eszter junior világbajnok öttusázók; Egyed Krisztina sokszoros magyar bajnok gyorskorcsolyázó; Köblő Emese világbajnok öttusázó; Völgyesi Lívia és Szilágyi Fatime kajakozók, Gerlach Ágnes műugró; és még hosszasan sorolhatnánk.

         Az utóbbi években is remek sportolók ballagtak “kölcseys színekben”: Póth Diána műkorcsolyázó, Dabi Katalin és Zubcsek Dénes úszók, Hajnal András műugró, Marosi Ádám öttusázó.

         Generációk jöttek és mentek az évek során, a kupák, érmek, oklevelek és tablók azonban mind a mai napig emlékeztetnek iskolánk sporteredményeire, és persze mindenekelőtt kedves diákjainkra.

Bátorfi Józsefné, Lengyel Mária, Somfai Csaba