Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium
 

Múltunk

Egyesületek, önképző körök, szakkörök

Elsőként, 1901-ben - Gaal Mózes kezdeményezésére és vezetésével - a Segítő Egyesület alakult meg, főképp azért, hogy a szegényebb diákokat támogassák, pénzzel, ruhával, tankönyvekkel, taneszközökkel - kinek mire volt szüksége. Az ehhez szükséges pénzt a tagsági díjak, az egyesület tőkéje után járó kamat ill. különböző adományok biztosították, hiszen az iskola tanulói mellett tag lehetett felnőtt is, ha egyetértett a célkitűzésekkel. Kölcsönkönyvtáruk is volt,3 évre választott könyvtárossal. Házi hangversenyeket is szerveztek, amelyek bevételei szintén az egyesület pénztárát gyarapították.

A következő tanévben létrejött az iskola "zeneköre" is, amelynek egyre növekvő szerep jutott az ünnepélyeken. A kezdetben kétszólamú kórus hamarosan négyszólamúvá nőtt, és mellettük még egy vonós zenekar is született - lelkes ifjak részvételével.

1904-től működött az iskolában a Gyulai Pál önképzőkör , dr. Viszota Gyula irányítása alatt. Célja az volt, hogy lehetővé tegye a tagok önképzését, szellemi fejlődését, s ennek érdekében rendkívül sokoldalú tevékenységet folytattak: a tanulók értekezéseket írtak különböző témákról, s azokat a gyűléseken megvitatták, elemezték, - éppúgy, mint szépirodalmi munkákat, amelyek lehettek saját művek és fordítások egyaránt; de a szabad előadások ill. a versmondás szintén a "repertoárba" tartozott.

 /Fürst Milán, VII. oszt. tanuló ebben az évben részesült dicséretben "Modern drámák" c. dolgozatáért, ill. a márc. 15-ei "díszgyűlésen" saját versét adta elő, a "Szabadság szent napja" címmel./

Az 1908-09-es ülésükön felvetett kérdéseket érdemes szó szerint idézni, mert tükrözi a kor szellemi légkörét /a vita tárgya a modern költészet/:

1. Kell-e a forma ?

2. Jó-e az a beteges hang, amely jellemzi a mai költészetet ?

3. Veszített-e a költészet általánosságából ?

/A kör később Kölcsey nevét vette föl./

1905 januárjában alakult a Gyorsírókör, amelynek tanárelnöke Usetty Ferenc, latin-magyar-földrajz-szépírás szakos tanár volt. Kéthetenként, szombaton délután tartották összejöveteleiket, hogy a Gabelsberger-Markovits-féle gyorsírást gyakorolják. Versenyeken is indultak a tagok, néhányan szép sikert értek el.

A franciául tanulók kérésére 1911-ben megszületett "A Budapesti VI. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium francia köre", azaz a Cercle Français , amelynek első vezetője Endrei Ákos, francia szakos tanár volt. A kör tevékenysége 3 területet ölelt fel: a beszéd- és stílusgyakorlatokkal a tagok nyelvi jártasságát fejlesztették, a francia írók műveinek bemutatásával ismeretterjesztő tevékenységet folytattak, ill. a francia nyelvű szavalatok, szabad előadások megtartása az élőbeszéd területén nyújtott lehetőséget a fejlődéshez.

A Testgyakorló Kört 1914-ben Tóth István indította el. Széleskörű lehetőséget nyújtott az egészséges életmód gyakorlatára: 8 szakosztály működött - futball, torna, atlétika, úszás, vívás, korcsolyázás, jéghoki, turisztika. Házi versenyeket is rendeztek az iskolában, ill. tanulókat indítottak a különböző országos sportversenyeken.

1924-ben, az iskola reálgimnáziummá válásával egyidőben alakul meg a Matematikai és Természettudományi Kör . Működését Novobátzky Károly irányította. Egy tanévben általában 10 ülést tartottak, amelyeken kitűzött feladatok megoldása és a diákok önálló előadása egyaránt szerepet kapott.

Ugyanebben az esztendőben jött létre a Volt Kölcsey-Diákok Egyesülete /avagy a Kölcsey-Öregdiákok Egyesülete - a névhasználat ingadozik/. Dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő irányítása alatt havonként találkoznak az Oktogon Kávéházban, hogy az aktuális kérdésekről tanácskozzanak. /Ilyen eldöntendő kérdés lesz 10 év múlva, hogy kinek ítéljék a Kölcsey-érmet az érettségizők közül? Első alkalommal László Gyula, a későbbi jeles történész részesült ebben a megtiszteltetésben./

Az 1929-30-as tanévtől jegyzik fel a "krónikák" a sakk-kör létezését, Regős József vezetésével. Szép eredményeket érnek el a diákok a budapesti középiskolai tízes és négyes csapatbajnokságokon: 1937-ben például a második helyen végeznek. Külön indítanak házibajnokságot az alsós és felsős tanulóknak. Minden vasárnap délelőtt gyakorolnak. A tagdíjakból sakk-könyveket vásárolnak, hogy az elméleti képzést is biztosítani tudják tagjaiknak.

A szabadidő kreatív eltöltésére születik egyazon évben, 1932-33-ban két szervezet is: a Kölcsey Foto-Klub és a Kölcsey Ifjúsági Bélyegkör.

A fotósok dr. Messik Béla irányításával hetente tartanak foglalkozásokat, az elkészült műveket pedig az iskola folyosóin állítják ki. Három pályázatot hirdetnek meg /az iskola épületéről, az iskolai életről ill. szabadon választott témában/, de érdektelenségbe fullad a felhívás: összesen 18 pályamű érkezik be.

A második világháború éveiben értelemszerűen háttérbe szorul az egyesületi élet, utána pedig politikai irányítás alatt szerveződik újjá.

Az 1947-48-as tanévben megalakul a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége, amely klubfoglalkozásokat szervez, gondozza az iskolai faliújságot, és tagjai még a Margit híd újjáépítéséből is kiveszik részüket.

Előbb az Önképzőkör, majd a Diákszövetség keretében többféle szakosztály működik. Van, amelyik elméleti munkát végez /a történelmi és társadalomtudományi kör résztvevői a munkásmozgalom történetében mélyülnek el/, de van olyan is, amely gyakorlatit /a képzőművészeti kör egyebek mellett az iskola dekorációjáért is felelős/.

A sakk-kör megőrzi eredeti funkcióját, marad a játéknál, és Szabó László nagymester szimultánt játszik 25 diákkal.

Két évvel később a Diákszövetség helyét a Demokratikus Ifjúsági Szövetség foglalja el.

Figyelemre méltó hagyomány alakul ki 1953 tavaszán a természettudományos érdeklődésű körök vezetésével: ekkor rendeznek először egy nagy iskolai kiállítást a fizikusok Urbán János matematika-fizika szakos tanár irányítása alatt.

Fokozatosan emelkedik a körök jelentősége: az 1953-54-es tanévben dr. Jóború Magda művelődési miniszterhelyettes is meghallgatja azt az ankétot, amelyet Szilvási: Középiskolások c. regényének megvitatására szerveznek az irodalmi körben. Ők adják ki az iskolaújságot is, Szép Szó címmel, amelyet az egész kerületben /!/ olvasnak a diákok.

Élénk élet zajlik a többi szakkörben is: az oroszosok állandó énekkart is létrehoznak, a sakkozók megnyerik a budapesti középiskolás bajnokságot, és a színjátszó valamint a tánccsoport is szép sikereket ér el. Az orvostudomány iránt érdeklődők vöröskeresztesként fejleszthetik tudásukat.

1957-ben új ifjúsági alakulat, a KISZ /Kommunista Ifjúsági Szövetség/ szervez új csapatot, kezdetben 32 taggal. Átveszi az irányítást az önképzőkör és a többi szakkör felett, majd fokozatosan tért hódít az egész iskolában. Ez már egy másik történet.

Több szempontból ellentmondásosan értékelhető, de a Kölcsey életében nagy szerepet játszó, felemás történet.

A szervezett ifjúsági mozgalom politikai színezetének mértékét a mindenkori KISZ-vezető tanárok ideológiai elkötelezettsége, kultúraszeretete, diáksággal való kapcsolata határozta meg. Emiatt lehet más emléke a KISZ-ről a különböző évfolyamra jártaknak.

A KISZ-munka hangsúlyai a hatvanas évek végétől egyre kevésbé estek a politikai aktivitásra, ehelyett a közösségi élet szervezése jutott fontosabb szerephez. Sokaknak mindegy volt, hogy a művelődés különféle területeinek neves képviselői kinek a meghívására jöttek előadást tartani a gimnáziumba. Eljöttek, a klubtermet pedig megtöltötték az érdeklődő diákok. Kitágult a világ. Érdekes volt hallani pszichológust, művészettörténészt, újságírót, politológust, sportolót, biológust - mindenki újat, tehát hasznosat mondott. /Ne felejtsük el, hogy az információszerzés mai lehetőségei még nem léteztek./

A KISZ égisze alatt szerveződött a sportélet, a sok vitakör, kirándulás, járőrverseny, Kölcsey-nap, iskolai ünnepély. Sőt a diákok önszerveződése is a KISZ-munka fedőnevet kapta. Szavalóest, emlékműsor, színjátszás, osztály- és évfolyambulik, zenés estek - mindenhez kellett a KISZ-pecsét, az engedély. Így lehetett "becsempészni" rázósabb /?/, veszélyesebb /?/ személyeket, témákat a falak közé.

A közösségi élet tárgyi megvalósulása a Diákfórum, az iskolaújság volt. Nevéhez hűen tényleg a kölcseyseket érdeklő, foglalkoztató, életüket érintő témáknak adott teret, ők írták, vették, olvasták. Ma is érdemes belenézni a megmaradt példányokba, egy kor érdekes lenyomatai.

Aztán a kor elmúltával új idők, új generációk, új értékek jöttek. A KISZ megszűnte óta a közösségi életet a Diákönkormányzat szervezi, melynek nem kijelölt, nem is önjelölt, hanem megválasztott irányítói vannak, a szakkörök pedig önállóan működnek.

A régi hagyományok az utóbbi időkben is megtalálták folytatóikat: a 80-as években aktívan működött a fotószakkör, a 90-es években a rajzszakkör, s újra felvirágzott a sakkélet is: Dániel Tibor irányításával tanulóink különböző versenyeken is eredményesen szerepelnek.

A zenekör tevékenysége is hagyományteremtőnek bizonyult: a gimnázium ének- és zenekara szép sikereket ért el az elmúlt évtizedekben. 1969-től húsz éven át a zenetörténeti óráival feledhetetlen élményeket adó Ungár István vezette kórusunkat az arany minősítésig, a 90-es években pedig Beiczer Ödönné irányításával szereztünk ugyancsak arany diplomát s két ízben első helyezést a Görög Nemzetközi Kórusversenyen.

A 80-as évek végén s a következő évtized elején magyar s francia színjátszó kör is koptatta az iskola színpadát dr. Samu Ágnes ill. Longerstay Benoit vezetésével.

Ehhez kapcsolódva kell megemlítenünk egy érdekes színfoltját iskolánknak, amely színjátszó körként indult, majd önismereti, kommunikációs tréningként folytatódott, jelenleg pedig egyesületként működik: a Vitakultúra Egyesületet.

1992 őszén szervezett Sándor Zsuzsa színjátszókört az akkori I. B diákjai számára. /Ezekkel a gyerekekkel alapította meg később a szervezetet./

Amikor 1994-ben a Diákönkormányzatot segítő tanárrá választották őt, új módszereket kezdett bevezetni az érdekérvényesítés területén. Három évben szerveztek vitakultúra-tréninget a diákok részére, nyaranként táborozni mentek együtt, mígnem eljutottak arra a szintre, hogy a 4. évben már maguk a diákok vezették a foglalkozásokat !

1997 nyarán egy Phare-pályázat indíttatására egyesületté alakultak, melynek alapító tagjai: Sándor Zsuzsa és dr. Samu Ágnes tanárnők, illetve Bubik Szabolcs, Cserháti Gabi, Ézsöl Andrea, Katona Emese, Lendvai Zsófi, Rózsa Dani és Somogyi Bea volt és jelenlegi diákok. Legfontosabb céljuk, hogy a tanfolyamok résztvevői jobban ismerjék önmagukat, kezelni tudják az életük során felmerülő problémákat, s ezáltal kiegyensúlyozott, a többi emberrel együttműködő, konstruktív felnőtt váljék belőlük.

Kövendy Mária, Lengyel Mária

Gimnázium

1063 Bp. Munkácsy Mihály utca 26.  
Email: titkar@kolcsey-bp.hu
Telefon: 311-4684
Fax: 312-1459
Honlap: https://www.kolcsey-bp.hu
OM azonosító szám: 035232

Fenntartó

Belső-Pesti Tankerületi Központ
1071 Budapest, Damjanich utca 6.
Email: belsopest@kk.gov.hu
Honlap: http://kk.gov.hu/belsopest

Copyright © 2024 Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium. Minden jog fenntartva.