Nyomtatás
Kategória: Magyar
Találatok: 6598

Az   érettségi tantárgyankénti tematikáját a 40/2002. számú oktatási miniszteri rendelet tartalmazza. Az alábbiakban közöljük majd a magyar nyelv és irodalomra vonatkozó részt.

A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy magyar nyelvi tételt fejt ki a jelölt. Az egyes tételekhez egy-egy feladat tartozik. A magyar nyelv és irodalom tételsor összességében legalább 20, legfeljebb 25 magyar nyelvi és legalább 20, legfeljebb 25 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.

       Magyar nyelvi tételsor /közép, emelt/

A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről - ide értve a húszon felüli tételszámot is - a szaktanár dönt.

A tételsorból a tételcímeket a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok csak a vizsgán ismerhetőek meg.

     Irodalom tételsor /közép, emelt/

A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak, a Szerzők, művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból állítja össze a szaktanár. A Szerzők, művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszerűen tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szereplő művet, műveket.

A tematikai arányok középszinten a következők:

Szerzők, művek

Tételek száma

 

Életművek
Portrék
Látásmódok
A kortárs irodalomból
Világirodalom
Színház- és drámatörténet
Az irodalom határterületei
Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Összesen

6
4
3
1
2
2
1
1

20

KÖZÉPSZINT

Témakörök

Követelmények


1. Magyar nyelv


1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
A nyelv és a gondolkodás viszonya.
Nyelvcsalád, nyelvtípus.
A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
A kommunikáció interdiszciplináris jellege.
Jel, jelrendszer.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.

1
.3. A magyar nyelv története
 
Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv rokonsága.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.
Nyelvművelés.
 
1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
Kisebbségi nyelvhasználat.
A határon túli magyar nyelvűség.
Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
 
1.5. A nyelvi szintek

Hangtan.
Alaktan és szótan.
Mondattan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
A mondat a szövegben.
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
A szöveg szóban és írásban.
Az intertextualitás.Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból


Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
Memoriterek.


2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

2.1.4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.
Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális kultúra

Interkulturalitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
Kisebbségi irodalmak.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

                                                                                                                               

EMELT SZINT

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
A nyelv és a gondolkodás viszonya.
Nyelvcsalád, nyelvtípus.
A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
Jel, jelrendszer.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat mint kommunikáció.
Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.

1.3. A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv rokonsága.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.
Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei.
Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.
Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.
A nyelvművelés szerepe.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
Egy nyelvjárás bemutatása.
Kisebbségi nyelvhasználat.
A határon túli magyar nyelvűség.
Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.
Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.
Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan.
Alaktan és szótan.
Mondattan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
A mondat a szövegben.
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.
A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése.
1.7. A retorika alapjai A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.
A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Állandósult nyelvi formák.
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
Stílus és norma koronkénti változatai.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.
Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
Irányzatok, szellemi kötődések.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése.
Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.
Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.
Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)
Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.
Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások
Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

2.1.4. A kortárs irodalomból

Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.
Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két mű bemutatása.

2.1.6. Színház és dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.
Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma.

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.
Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.
„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.
Mítosz, mese és kultusz.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális kultúra

Interkulturalitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
Kisebbségi irodalmak.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.
Műveket összekötő motivikus összefüggések.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
Műfajteremtő művek.
Poétikai jellemzők történeti változásai.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

2.2.3.1. Irodalomtörténet

Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.
A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.