Október 13-án Sándor Zsuzsára és az általa alapított színjátszóra emlékeztünk - az iskola fennállásának 125. évfordulójához kapcsolódó ünnepség-sorozat részeként.
Zsuzsi kölcseys öregdiák volt és 1992-től 2020-ig volt a Kölcsey tanára, drámapedagógusa, könyvtárosa és a diákönkormányzatot segítő pedagógusa. Az általa alapított színjátszó 1999/2000-es tanévtől heti renszerességgel adott teret oly sok diák-generációnak a közös alkotásra, a színházra, az önamguk és közösségük alakítására, a playback-színház és a diákszínjátszó műfajainak fefedezésére. Egy olyan alkotói közösség alapjait tette le, mely egyszerre volt folytatása a korábbi előadások, színházi produkciók alkotói csoportjainak, s születése a ma is működő Kölcsey IMPRÓ szakkörnek.Zsuzsi 2020-ban bekövetkezett váratlan halála után Somogyi Bea és Szeghő Bori vette át a színjátszó vezetését. S ezzel az eseménnyel is tisztelegtünk az ő munkássága és személyes hatása előtt.
Ezen a péntek délutánon és estén alkalmat teremtettünk arra, hogy találkozzunk régi ismerősökkel, színjátszósokkal, nézőkkel, kollégákkal, barátokkal, és együtt ünnepeljük a színjátszó múltját és jelenjét, emlékezzünk Zsuzsira.
A megnyitón sorra vettük, hogy mi, a jelenlévők, hányan és melyik színdarabhoz vagy playback-színházi alkalomhoz kapcsolódunk, így kezdtünk el beszélgetni.
Ezután 4 műhelyben folytattuk a beszélgetéseket, mélyült találkozásunk s különböző művészeti formákat is bevontunk: vers, vizuális alkotás, playback-színház. Megidéztük Zsuzsi ránk tett hatását, s igyekeztünk elmesélni, hogy mi mit viszünk tovább a tőle kapottakból. Szeghő Bori és Abonyi Dávid műhelye Zsuzsi sokszínűségét, sokféle tevékenységét válaszotta fókuszul. Ézsöl Andi és Rózsa Dani műhelye Zsuzsi számára is kedves műfajjal, a versekkel dolgozott és közelített.Somogyi Bea és Bánki László műhelye a személyes élmények, a Zsuzsitól kapott értékek elmeséléséhez a résztvevőket beszélgetésen keresztül hangolta a playback-színházi visszajátszásokig, szabadon. Maróti Dénessel pedig olyan módon lehetett hangolódni a műhelyén, ahogy annó Zsuzsi felkérésére fiával, Lacival, Dénes közösen alkotott. Beállított csendélet, montázs és közösségi alkotás.
Sok emléket, sok közös élményt idéztünk fel ebben a másfél órában. Azok is kapcsolódtak, akik személyesen nem ismerhették, de pontosan értették, érezték milyen hatása volt, milyen jelentősége, hogyan alakította a személyes életünket és az egész iskola világát. A szünetben ezek a beszélgetések folytatódtak a büfében, a folyósóra kihelyezett emlékek, idézetek, fotók és vetítés által körülvéve.
Az ezt következő bő két órában a jelenlegi Kölcsey IMPRÓ szakkörösök készültek egy playback-színházi előadással két vendégművész, Szűcs István és Tóth Attila Ricsi vezetésével. A színpadon megelevenedtek élményeink, arról, ahogy megéltük ezt az ünnepet és találkozást, az emlékezést. És testet öltöttek történeteink Zsuzsiról, a tőle kapott értékekről, hatásáról, egész életünkre kapott útravalókról. Hol nevettünk, hol meghatódtunk, s a néhány elmesélt történet és azok színpadi tükrözése közben saját élményeink sokasága jelent meg gondolatainkban.
Az előadás második felében volt színjátszósok, kollégák, barátok is beállhattak játszani színészként, zenészként együtt alkotni a playjam keretein belül.
Köszönjük Terézváros Önkormányzatának és a Kölcsey Gimnáziumért Közhasznú Alapítványnak, hogy lehetővé tették ezt az ünnepséget. Méltó módon tudunk ennek a közösségnek, akik valahogy mind Zsuzsi személyéhez, emberségéhez kapcsolódunk, ünnepet teremteni. Ez az alkalom egyben az Kölcsey Ferenc Gimnázium közösségének összetartozásáról is szólt, arról, hogy ez a közösség milyen kreatívan és minőségi módon teremti meg önmagát és gondozza értékeit.
A megnyitó
Szeghő Bori és Abonyi Dávid műhelye
Somogyi Bea és Bánki Laci műhelye
Ézsöl Andi és Rózsa Dani műhelye
Maróti Dénes műhelye
Az előadás
Az előadás
Az előadás